SZŐCS GÉZA
Pușcași în Valea Corbului
Acești pușcași, acești militanți, ce caută
între mișcătoarele dune de nisip ale văii corbului,
ca niște noduli de nisip
printre bulboanele albe și moi, vântul le-a dat glugile
peste cap, luminând pașii lor obosiți și greoi
cu o mângâiere blândă – amintindu-le
de alte mângâieri –
oh, acest nisip, acest alb nisip.
De parcă ar tracta un cuirasat de granit naufragiat, ori
înaintând pe scări frânte, îndoindu-se ca pădurile,
ei, combatanții, de capetele lor se ciocnesc firele de nisip
sunându-le-n cap ca un ciripit.
dar ei, bieții de ei, aud asta ca un cipcirip
foarte îndepărtat – și își imaginează o pasăre
ce se întinde nemișcată
deasupra lor
ca o sprânceană a înălțimilor.
Ei, acești inși, cei care vin aici, cu siguranță nu vin aici
să-și caute fericirea,
aici, unde coloanele de nisip uneori sunt oblice, alteori
orizontale,
oricum aici lucrurile inițial îndepărtate lasă impresia
că devin brusc apropiate,
cum ar fi crucea de pe biserica de la doi pași.
Cum ar fi cuțitul din mână, sclipind în albul ochilor, obosit
Quatro
cine vorbește cu sine ciocănește
oare ce este acest cântec
cine bocănește
cine cântă în amonte acest fluierat
ce este acest fluierat în amonte
ce este ciocănitura asta cântatul fluieratul în susul râului
de unde vin razele lunii cine cântă în lumina proaspătă a nopții
un bătrân cântă în poiana de mai sus
cu dalta în mână cântă bătrânul în apropierea izvorului
cioplește piatra funerară bătrânul
cioplește piatra funerară și-i cântă
Traducere și adaptare Balázs F. Attila, Dumitru Păcuraru
A hollóvölgyi fegyveresek
Ezek a fegyveresek, mit keresnek ezek a fegyveresek
Hollóvölgye csicsergő homoktáblái, homokgömbölyegei között,
a szelek által fejük tetejéig emelt puhás
fehérörvények között, amelyek szelíd, sokat ígérő
és odaadó simogatással fátyolozzák fáradt,
lehulló lépéseiket – egészen más simogatásokra
emlékeztetve őket –
ó, ez a homok, ez a fehér homok.
Mintha nehéz, megfeneklett gránitcirkálót vontatnának, vagy
ledőlt lépcsősoron mennének végig, úgy hajladoznak
erdő-módra a fegyveresek, míg fejükben egymáshoz ütődnek
a homokszemcsék, és ez olyan, mint a csicsergés,
de ők úgy hallják, a szegény fegyveresek, mintha igen távol
cirpelne valami, és azt képzelik, fejük fölött
a néző-madár
nyújtózik el mozdulatlan
szemöldökként a
magasban.
Ezek, ezek a fegyveresek itt, ahova bizonyosan nem boldogságukat
jönnek keresni, akik ide jönnek, s ahol
a szembejövő homokoszlopok hol ferdék, hol vízszintesek,
de mindenképp a hirtelen közelivé vált,
eredetileg örökösen távoli dolgok képzetét keltik,
mint amilyen két lépésről egy templomkereszt.
Feltűzött késük, mint egy fáradt szem fehérje, villog.
Outro
ki mond kopácsol mi ez az ének
ki kopácsol ki énekel a felső folyásnál
ez a fütty
mi ez a fütyörészés a felső folyásnál
mi ez a kopácsolás éneklés fütyörészés a felső folyásnál
honnan ez a holdfény ki énekel ebben a renovált éji világosságban
egy öregember énekel a tisztáson a felső folyásnál
kezében vésővel énekel az öregember a forrásvidéken
sírkövet farag az öregember
sírkövet farag és énekel